Szinyei, Munkácsy, Székely és tájképfestő kortársaik (1870-1915) Gödöllőn

Az 1870-es évek lényeges változást hoztak a magyar festészet, különösen a tájképfestészet történetében. A franciaországi barbizoni művésztelepen dolgozó művészek bevezették és meghonosították a tájfestészetben a szabadban való festést, amely lényegesen változtatta meg a műfajban használatos tematikát, és festési gyakorlatot. Szembefordultak a szigorú akadémiai szabályokkal a meghatározott témák helyett a mindennapi életben látott tematikát festették. Igyekeztek […]

Nyomozós szerepjáték a múzeumban

„A művészet által fejlődünk. Szívügyem, hogy a magaskultúra minél több emberhez eljusson, mert nemcsak a befogadó ízlését, hanem világhoz való viszonyát is alakítja. A találkozás a műalkotásokkal sokszor az értékrendünk változásával jár” – vallja Joó Julianna, aki 2007 óta dolgozik múzeumpedagógusként az ország különböző intézményeiben. A fiatal szakember szerint a hazai művészetpedagógiai színtér sokat fejlődött […]

A világ 10 leghíresebb festménye

Vénusz születése A Vénusz születése Sandro Botticelli festménye, melyet 1485-87 körül készített. Vénusz istennőt ábrázolja (a görög mitológiában Afrodité), amint kiemelkedik a tengerből egy kagylóból, ahogyan a mítosz szerint született. A festmény eredeti helye ismeretlen. Néhány szakértő szerint Lorenzo de’Medici tulajdonában állt és a Villa Castello falára készült. Ma a festmény a firenzei Uffizi Galériában látható. […]

A macskás Vénusz és a nagyravágyás tébolyodottjai

1864-ben a négy barát, Auguste Renoir, Alfred Sisley, Frédéric Bazille és Claude Monet kiköltözött a fontainebleau-i erdőbe, ahol a szabad természetet festették. Végül tíz év kellett ahhoz, hogy a mozgalom kiformálódjon, 1874-ben rendezték meg az impresszionisták első közös kiállításukat. Vissza a hétköznapokhoz! Az új irányzat „vezére” Edouard Manet lett, akinek 1863-as Reggeli a szabadban című képe […]

Ferenczy, Gauguin és a zöld lovak

Ferenczy Károly egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltott, legtöbbet kritizált festménye az 1898-ban, a nagybányai szecesszió második évében festett Háromirályok volt, melynek keletkezési körülményeiről Lyka Károly lírai leírást közölt Festészetünk a Millenniumtól az első világháborúig című könyvében: “A művész hajnalhasadás előtt kilovagolt az erdő széléig, s ott elmerült a lombok szürke szövedékének szemléletébe. Lassan, lopva szakadt oda az első napsugár, […]

Munkácsy-kiállítás nyílt Pekingben

A kínai közönség második alkalommal találkozhat a magyar művészet klasszikusaival, Sanghaj után Pekingben nyílt a magyar művészet 19-20. századi klasszikusait bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria, valamint Pákh Imre magángyűjtő gyűjteményéből.   2015. január 29. és február 28. között a pekingi Szépművészeti Akadémián látható a Munkácsy és kora. Magyar művészet a 19–20. század fordulóján című […]

Nem volt mindig hermelin a Nő hermelinnel című képen

Harmadik nekifutásra nyerte el végső formáját Leonardo da Vinci egyik leghíresebb munkája, a Nő hermelinnel című festmény – állapította meg egy francia szakember, aki az alkotás festékrétegei közt vizsgálódva fedte fel a kép megszületésének folyamatát, új megvilágításba helyezve az itáliai mester munkamódszerét. A mérnökként tevékenykedő Pascal Cotte három éven át elemezte speciális fénytechnológiával a Nő […]